Míg a nikotinról való leszokásban segítő orvosságokat szigorú klinikai vizsgálatokban és kísérleti személyek részvételével tesztelték és kiértékelték, addig ezek az eszközök "kontrollálatlanul kísérleteznek a fogyasztóval" - hangzott el az elemzés bemutatásakor kedden Heidelbergben.

Az elektromos cigaretták, bár a hagyományosokhoz képest nem tartalmaznak ezernyi mérgező és rákkeltő anyagot, mégsem ártalmatlanok: fő alkotórészük egy légutakat ingerlő anyag, a rendszerint mérgező és függőséget okozó nikotin, illetve részben rákkeltő anyagok. Ennek ellenére ezek az eszközök kötelező minőségellenőrzés nélkül szabadon vásárolhatók, ezáltal "a fogyasztók önszántukon kívül kísérleti alanyokká válnak" - írják a szakértők.

A DKFZ szerint az elektromos cigaretta nem ártalmatlan termék. Ezért javasolják, hogy a dohánytermékek európai irányelvének új változatában az elektromos cigaretta - mint leszokást segítő eszköz - gyógyszerként és ennek megfelelő szabályozás alá eső termékként szerepeljen.

"A fogyasztónak bíznia kell abban, ha egy terméket egészségre ártalmatlannak nyilvánítanak, és ez az elektromos cigaretta esetében nincs így. Jelenleg a fogyasztó szinte egyáltalán nem tudja, hogy mit vesz magához az eszközzel: a nikotinmennyiség nem ritkán pontatlanul vagy teljesen rosszul van feltüntetve, ráadásul eszközönként változik, milyen mennyiségben jut be a folyadék abba a füstbe, amelyet a felhasználó belélegez" - fejtette ki Martina Pötschke-Langer, a DKFZ munkatársa.

Ezáltal akár túladagolás is felléphet vagy mérgezési tünetek jelentkezhetnek. A szerkezetben lévő folyadékok olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek ingerlik a légutakat és allergiás reakciókat válthatnak ki. Néhány folyadék füstje rákkeltő anyagokat tartalmazhat, például formaldehidet, acetaldehidet, akroleint, nikkelt vagy krómot.

A jelenlegi ismeretek szerint az elektromos cigaretták csökkenthetik az elvonási tüneteket, de egyelőre nem bizonyított, hogy a dohányzás tartós felfüggesztéséhez vezet-e a használatuk.

Három nappal büntetőpere előtt ügyvéd nélkül van Portik Tamás (46). Az olajmaffiózóként számon tartott Energol Rt. volt igazgatóját nyereségvágyból előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolják.

A férfi élettársa az elmúlt hetekben több ügyvéddel is tárgyalt, de senki sem vállalta az évszázad legnagyobb bűncselekmény-sorozatának vádlotti védelmét. Jelenleg úgy tűnik, kirendelt védővel kell beérnie, ha csak valakinek nem lesz bátorsága beszállni az ügybe. 

Előző védője, Bánáti Kristóf akkor szállt ki, amikor kezébe kapta a Prisztás-gyilkosságról szóló vádiratot. Emlékezetes: 1996-ban Budapesten, a Ladik utcában egy biciklivel érkező bérgyilkos közelről főbe lőtte a kocsijába beülni készülő Prisztás Józsefet a vád szerint Portik megbízásából. A gyilkosság oka egy ingatlanvita volt.       

– Ez az ügy védhetetlen. Ráadásul a jövő hétre már beidézték a koronatanút, R. Lászlót, aki vallomásával elindította a lavinát. Tavaly június 14-én azután fogták el Portikot, hogy R. kipakolt – mondta el ügyészségi forrásunk. Hozzátette: várhatóan több olyan titkosszolgálati dokumentum kiszivárogtatására is számítani kell, amely Portikot még kellemetlenebb helyzetbe hozhatja – mint például a nemrégiben napvilágot látott Laborcz–Portik megbeszélés hanganyaga. Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójaként 2008-ban kétszer találkozott Portikkal, amelyből mára politikai botrány lett.

Ilyen előzmények után talán érthető, hogy sztárügyvédek nem akarják vállalni Portik védelmét, más ügyvédek pedig 30 milliós díjat is elkérnének a védelemért.

Portik Tamás egyébként hosszú évekig szökésben volt. Bizonyos források szerint hatalmas vagyont mentett ki az általa vezetett vállalkozásból, majd ügye elévülése után előkerült, és a háttérben maradva ­bonyolította üzleteit. A ­90-es évek nagyobb leszámolásai közül felelnie kell Seres Zoltán (†45) meggyilkolásának ­ügyében emberölésre való felbujtás és az Aranykéz utcai robbantás miatt is, amelyben Boros Tamást likvidálták. Borost azért tették el láb alól, mert együttműködött a rendőrséggel: terhelő vallomást tett többek között Portikra, amelyet egy többórás videofelvétel rögzített, ám ennek nyoma veszett.

Gazdasági értelemben egyértelműen ráfizetéses az 1 és 2 eurócentes érmék előállítása, az emberek viszont ragaszkodnak az aprópénzhez, mert attól tartanak, hogy az érmék megszüntetése az árak emelkedéséhez vezetne - tudatta kedden ezzel kapcsolatos megállapításait az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület mindazonáltal arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek többsége értéktelennek tekinti ezeket a kis címletű érméket, és nem használja őket fizetésnél, vagyis az 1 és 2 eurócentesek jelentős része eltűnik a készpénzforgalomból. Az 1 és 2 centesek a forgalomban lévő érmék majdnem felét teszik ki - jegyzi meg a brüsszeli testület, amely megállapítja, hogy a gazdasági érvek egyértelműen ennek a két címletnek a megszüntetése mellett szólnak, ugyanakkor világossá teszi, hogy más megfontolásokat is figyelembe kell venni: "elsősorban a közvélemény negatív reakcióját, amelyet a kerekítések válthatnak ki".
    

A testület számításai szerint az 1 és 2 centesek előállítási költsége és névértéke közötti különbség 2002 óta, amióta az eurót készpénz formájában is bevezették, körülbelül 1,4 milliárd euró veszteséget okozott az eurózóna tagállamainak. A bizottság négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az aprópénz jövőjével kapcsolatban. Az első szcenárió szerint minden maradna úgy ahogy most van, az érmék mérete, összetétele, előállítása és kibocsátása is változatlan maradna. A második forgatókönyv a kibocsátási költségek csökkentését irányozná elő.

Ezt a pénzverés hatékonyságának növelésével, és az érmék összetételének megváltoztatásával tartja elérhetőnek a bizottság. A harmadik és negyedik forgatókönyv pedig az 1 és 2 eurócentes érmék kivonását jelentené. Előbbi a fémpénzek gyorsabb kivonását feltételezi, amelyben azonnali kerekítést vezetnek be, az 1 és 2 centeseket pedig a bankrendszeren keresztül egy viszonylag rövid átmeneti idő után vonnák be, majd annak lejártával már nem is lehetne fizetni velük.

A negyedik elképzelés ugyanúgy azonnali kerekítést vezetne be, az érmék kibocsátása megszűnne, és a forgalomban lévő 1 és 2 centesekkel csak a kerekített árakat lehetne kifizetni, így azok fokozatosan eltűnnének a forgalomból. A bizottság egyelőre nem javasolja az 1 és 2 eurócentes érmék megszüntetését, kivezetését. A brüsszeli testület úgy fogalmaz, hogy a négy lehetséges forgatókönyvről egyeztetést kezd az érintettekkel, majd ennek fényében tesz majd javaslatot arra, mi legyen ezeknek a címleteknek a sorsa.