Sokan szeretnék a kényelmetlenséggel járó egészséges életmódot vitaminokkal, étrend-kiegészítőkkel helyettesíteni. Sajnos azonban a több évtizeden keresztül végzett önpusztítás káros hatásai nem tehetők semmivé néhány tabletta vagy csepp pár napon keresztül történő szedésével.
Ha már kialakult a betegség – elhízás, infarktus, rák stb. –, amit az egészségtelen ételek, a rossz minőségű alkohol, a mozgáshiány, a stresszes életmód, az agresszív törtetéssel kompenzált, szeretethiányban töltött élet okozott, akkor sokan hajlamosak étrend-kiegészítőkhöz nyúlni.
Ez legtöbbször eső után köpönyeg: még a legjobb kiegészítők (és természetesen a gyógyszerek) sem képesek pl. az infarktus során elhalt szívizmot újjáéleszteni. A beteg általános állapotát és túlélési esélyeit javíthatják, de a teljes gyógyulásra ilyenkor már nincs esély.
A megelőzés az, ahol a kiváló minőségű étrend-kiegészítők csodát tudnak tenni, de csak akkor, ha szedésüket életmódváltás is kíséri. Az alábbiakban az egészséges életmód talán legfontosabb összetevőjéről: az egészséges táplálkozásról lesz szó.
A Life Extension kutatói évtizedeket töltöttek azzal, hogy feltárják az egészséges táplálkozás mögött rejlő folyamatokat. A kutatási eredmények messze vannak a ma oly divatos és jól jövedelmező diétás rendszerek ajánlásaitól. Nem támogatják ezek az eredmények pl. azt, hogy együnk vacsorára csülkös babot, nem tudni, miből kikotyvasztott, szénhidrátmentes kenyérrel.
Azt sem ajánlják a Life Extension kutatói, hogy táplálkozzunk úgy, mint annak idején az „ősemberek”. Senki nem tudja ugyanis pontosan, hogy mit ettek az „ősemberek” 40.000 évvel ezelőtt, sem azt, hogy az emberi szervezet milyen étrendre lett kiatalálva – bár ennek ellenkezőjét sokan állítják magukról. Az alábbiakban tehát megpróbálom érthetővé tenni az utóbbi évtizedek tudományos eredményei alapján az egészséges táplálkozás néhány főbb szempontját.
Az öregedéssel megjelenő betegségek, például a szívbetegségek, a legtöbb rákos megbetegedés vagy az Alzheimer-kór közös gyökere a szervezetben jelen levő krónikus gyulladás. Bizonyára Ön is tisztában van a gyulladás mibenlétével, ha az a test felszínén fordul elő: jelei a fájdalom, a forróság, a duzzanat és a bőrpír. Amiről azonban lehet, hogy még nem hallott, az az, hogy a gyulladás a test belsejében is előfordulhat, és ilyenkor veszélyezteti igazán az egészséget. A gyulladás tulajdonképpen fokozott véráramlást jelent a fertőzött vagy sérült testrészben. Ebben a folyamatban a szervezet immunsejteket, tápanyagokat küld a sérülés helyszínére, hogy meggyorsítsa a gyógyulást, ami tehát hasznos folyamat. Ha azonban a gyulladásos állapot tartósan fennáll és krónikussá válik, az már károsítja a szervezetet, és súlyos betegségeket okoz.
Mi okoz krónikus gyulladást?
A főbűnösök a stressz, a mozgáshiány, a genetikai hajlam és a környezeti mérgek. Ezek mellett létezik még egy legalább ugyanilyen fontos tényező: a táplálék. A modern ember él-hal a gyulladáskeltő ételekért. A „modern” étrend állati fehérjében gazdag, ezért tele van arachidonsavval, egy többszörösen telítetlen omega-6 zsírsavval, melynek erős gyulladáskeltő hatása van. Az arachidonsav számos gyulladáskeltő anyag termelését fokozza a szervezetben; ezek közül legfontosabbak a – szinte kimondhatatlan és megjegyezhetetlen nevű – prosztaglandinok, prosztaciklinek, leukotriének és tromboxánok.
Az alábbi rövid lista azokat at ételeket tartalmazza, melyek a gyulladásos folyamatokat erősítik. Az egészséges táplálkozás jegyében érdemes ezért étrendünkben csökkenteni vagy teljesen elhagyni ezeket:
– Vörös húsok – különösen a zsíros vörös húsok
– Fehér húsok – csirke, kacsa stb.
– Tej, tejtermék – bármely állati tej
– Tojás
– Sajtok – különösen a kemény sajtok
Mindig tartsuk szem előtt, hogy az egészséges táplálkozás az omega-3 és omega-6 zsírsavak megfelelő egyensúlyát feltételezi. Az omega-3 zsírsavak mérsékelik a gyulladásos folyamatokat, a legtöbb omega-6 zsírsav viszont fokozza azokat. Mai modern étrendünk túlzott mennyiségű omega-6 zsírsavat és minimális mennyiségű omega-3 zsírsavat tartalmaz. Ennek az arányeltolódásnak a megszüntetése nagy lépés a krónikus gyulladás csökkentése és az egészséges táplálkozás felé.
Melyek a gyulladáscsökkentő ételek? Szerencsére a természet számos olyan táplálékot kínál nekünk, melyek gyulladáscsökkentő hatásúak. Ilyenek többek között a zsíros tengeri halak, az olajok közül pl. az oliva- vagy a szőlőmagolaj, olajos magvakból a lenmag, a tökmag, a dió, gabonafélékből a barna rizs, a zab, a tönköly, a rozs, a kukorica vagy a köles. Gyümölcsökből pl. a meggyet, a cseresznyét, az epret, az áfonyát, a szedret vagy a ribizlit érdemes fogyasztani.
Ha kíváncsi vagy, mekkora a rád leselkedő demencia és stroke kockázata, a legújabb kutatás szerint néhány meghökkentően egyszerű vizsgálat elvégzésével megkaphatod a választ.
A kézfogás-teszt: Milyen a kézfogásod? Az erős marok nem csak az önbizalom jele lehet, hanem az orvosok szerint az egészségi állapotot is tükrözheti. Az Amerikai Neurológus Társaság 64. éves konferenciáján közzétett kutatás során 2500 férfit és nőt vizsgáltak több mint tíz évig, és kimutatták, hogy a demencia és a stroke kockázata összefüggésbe hozható a kutatás elején mért kézfogás-erősséggel. Az erős kézfogás a stroke 42 százalékkal alacsonyabb kockázatával függött össze a 65 éven felüliekben a gyengébb markú résztvevőkhöz viszonyítva.
Erica Camargo, a tanulmány szerzője azzal magyarázza az összefüggést, hogy az agyi vaszkuláris rendellenességek többféleképpen is megnyilvánulhatnak. Feltételezhető, hogy ha valakinek különösen gyenge a kézszorítása, ez azt jelezheti, hogy nincs rendben az általános szív-érrendszeri egészsége.
A járásvizsgálat: Ugyanebből a kutatásból az is kiderül, hogy az általában gyorsabban járó emberekben sokkal alacsonyabb a demencia kialakulásának kockázata, mint csigalassú társaikban. Azokban, akik középkorukban lassabban jártak, másfélszer nagyobb az elbutulás kialakulásának valószínűsége.
Az alvásteszt: Ha nyitott szemmel alszol, a memóriapanaszok nagyobb kockázata leselkedhet rád idősebb korban. A St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem legújabb kutatásából kiderült, hogy azokban az emberekben, akik óránként öt percnél hosszabb időre ébrednek fel, nagyobb valószínűséggel alakul ki amiloid fehérjelerakódás az agyban, ami az Alzheimer-kór előjelének számít.
Még akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy nyolc órát alszunk, ha ennyi időt töltünk az ágyban: a kísérlet résztvevőinek többsége ugyan fizikailag nyolc órát töltött ágyban, az átlagos alvásidejük azonban közelebb volt a hat és fél órához. Ráadásul az alanyok 25 százalékában kimutatták az amiloid plakkok jelenlétét.